Van mit mesélnem:-)

Íme, talán most van kész a mór lány fele, másfél hónapig varrtam, tehát simán kell három hónap, hogy készen legyen.. Erős elhatározással úgy döntöttem, hogy kivarrom az oszlopot végig, mert ez meglehetősen unalmas a sok barna szín miatt. Aztán a csaj már érdekesebb lesz, van benne némi piros, kékes-zöldes ruha.




Lehet, hogy nem kellene feltennem a babaköszöntőt, amíg a tulajdonosa nem látja, de hát nem bírom megállni...:-) Azt az előző hozzászólásomban már olvashattátok, hogy Flower-Bettynek megszületett a kisfia.. a babaköszöntő már egy hónapja készen állt, várva, hogy előbújjon a bébi...
Keret még nincsen hozzá, világoskék képkeretet szeretnék hozzá venni. Remélem, kapok majd:-)


Hála amotae-Évának, végre megsütöttem életem első, ehető kenyerét, méghozzá kenyérsütő gép nélkül! Köszi Évi! Pedig nem is BL 80-as kenyérlisztből készült, mivel az nem volt itthon, hanem sima finomlisztből, és mégis jó lett. Persze veszek majd kenyérlisztet, és azzal is kipróbálom, de tényleg elégedett vagyok a kenyérrel így is. Az öcséméknek vittem át kóstolót, mondhatom, nem sokáig tartott, míg bepuszilták:-) Most a sógornőm is nekiáll kenyeret sütni, de mondtam, hogy ők meg próbálják ki a másfél órás kenyeret, aztán majd összehasonlítjuk az eredményt, és eldöntjük, hogy melyiknél is maradunk:-)










Fenti fotók a kisszobámról készültek.. nálam volt az összes gyerek:-) Ebben a szobában vannak a játékok a képen látható nagy bödönben, úgyhogy bementek játszani. Egyszercsak a két négyéves jött ki szólni, hogy a kétéves Vivike húz egy szál! fonalat a ládából, mert kilógott. Mondtam, semmi baj, hagy húzza.. na, lehet, hogy ezt nem kellett volna mondani.. Főzés közben gyanúsan nagy volt a csend ahhoz képest, hogy három gyerek volt egyszerre egy légtérben:-) Mentem megnézni, hogy mi is történt.. hát a következőt láttam: mindhárom gyerek békés egyetértésben hajigálja két kézzel a háta mögé a fonalakat a kinyitott ládából:-) Mivel akkor már teljesen mindegy volt, hagytam, hagy szórakozzanak. Csend is volt órákig!:-) Persze én is csendben voltam, mire este mintegy másfél óra alatt rendbe tettem. Egyre jó volt ez a pakolászás: ismét számbavettem, hogy milyen jó sok fonalam van, és rögtön eszembe is jutott, hogy melyikből mit is kéne kötni-horgolni. Mindössze az idő hiánya gátol ezek megvalósításában, remélem ,tényleg megérem a békés nyugdíjas kort, amikor is mindent bepótolhatok, amire most nem jut idő:-)