Balra az elkészült mór lány, remélhetőleg mire felkerül a blogomra, az ajándékozott már megkapta! A bekeretezett képet is mutatom, ha lefotózta a tulajdonos. Jobbra egy horgolás, ami megtetszett, csak úgy:-) Azaz azt tetszett meg benne, hogy vegyít
Az elsőt úgy elrontottam, ahogy csak lehet... lássuk sorban:
1. Először is rövid lett a hímzett anyag, varrógéppel megoldottam, de persze így már oda is került varrás, ahova nem kellett volna.
2. A hardangeres sarkokat is megszívtam, ugyanis a leírás azt írta, hogy a hardangeres sarkokat összekötő azsúros résznél vágjuk el a szálakat és húzzuk ki. Nos, ez azt eredményezte, hogy a sarkokban azok a szálak is kihúzódtak, amiknek nem kellett volna, így muszáj volt rögtönözni a sarkokat illetően- tehát már ezek sem olyanok lettek, amilyennek kellett volna lenniük.
4. a középső rombuszt a színével lefelé ragasztottam be!! Persze mindezt múlt héten szombaton éjszaka.. kellett nekem este nekikezdeni!
Nem maradt már hátra, újra elkezdtem kivarrni rohamtempóban, hiszem most csütörtökön lesz az ajándékozós találkozó!
Azért, hogy lássátok is mit műveltem, mutatom:
Ha kinagyítjátok a baloldali képet, akkor látni az alján az odatoldott
darabot, jobb oldalon pedig az látszik, hogy már lusta voltam a feltépett rombusz helyett másikat hímezni, így egy filcdarabot ragacsoltam oda. Elteszem emlékül, okulásképpen:-)
Most hívott a mór lány tulajdonosa, most kapta meg. Majdnem együtt sírtunk: ő a meghatottságtól- annyira örült neki, én meg attól, hogy sikerült ekkora örömet okoznom! Innen is boldog szülinapot, Ágika!!!
1 comment:
Nem is lett olyan szörnyű az eredeti, ennél sokkal rosszabbra gondoltam! :)
Post a Comment